1 János 3:18-21
1Jn3:18-21
Kis gyermekeim, ne szóval, ne nyelvünkkel szeressük egymást, hanem tettel és őszintén (igazságban) (alétheia). Éppen erről fogjuk felismerni, hogy az igazságból (alétheia) valók vagyunk, és ezzel beszélhetjük rá szívünket (őelőtte) arra, hogy ne nyugtalankodjék, mert ha szívünk félre¬ismerne is bennünket, nagyobb az Isten a szívünknél és ő tud mindent. Szeretteim, még ha szívünk félreismerne is (megróna is) bennünket, bizalommal fordulunk Isten felé,
1. Könnyű szeretni?
• Szóval igen.
• Tettekkel már kevésbé.
• Ha valakit őszintén, igazságban (alétheia) szeretünk, az nem csak szóban, hanem tettekben is meglátszik.
• Az alétheia = „igazság”, „valóság” az ÚSZ egyik kulcsszava; az így való szeretés az agapé-szeretet. Őszintén = feltétel nélkül, mindennek ellenére.
• Lehet tettekkel, de őszintétlenül szeretni? Lehet.
1Kor9:16-17: „Azzal, hogy az örömhírt hirdetem, nem dicsekedhetem, mert kényszer ül rajtam, hisz jaj nekem, ha nem fogom az örömhírt szólni. Ha ugyanis önként teszem, jutalmam van érte, ha önkéntelenül, sáfársággal bíztak meg.”
2. A szeretet cselekedetei
• Materiális próbakő arra, hogy az igazságból (vagy valóságból, alétheia) valók vagyunk-e, Istenben vagyunk-e?
• Ha meg tudom tenni a szeretet cselekedeteit bárkivel, akkor igen.
• Ha nem, akkor még fejlődni kell...
• De ha már tudom tenni az isteni szeretetből fakadó jócselekedeteket ÉS látom a hiányosságaimat is, akkor jó úton járunk.
3. A szív rábeszélése
• Nem önmagunk hamis megnyugtatása!
• A hamis bűntudat elűzése.
• A saját szívünk is félreismerhet bennünket.
1Kor13:12: „Most ugyanis tükrön át, képes beszédben látunk, akkor színről-színre. Most részt (töredékesen) ismerek, akkor úgy ismerek rá a dolgokra, mint ahogy én rám ismert az Isten.”
• Az érzelmek bizonytalanok. A hívő életünket nem alapozhatjuk az érzelmekre; bár azok jók és elő tudják mozdítani az Istennel való kapcsolatunkat. De nem érzelmi alapokon állunk.
• Az Istentől kapott hitünkre, az Istentől kapott kijelentéseinkre kell építkeznünk.
• Ha elbizonytalanodnánk, vissza kell mennünk ahhoz, amit biztosan tudunk.
Kol2:6-7: „Nos hát, ahogy a Krisztus Jézust, az Urat elfogadtátok, úgy járjatok is most benne, belé gyökerezve, rá épülve, hittől megszilárdítva, ahogy tanítottalak titeket, és túláradó hálaadással.”
Mt5:13-14: „Ti vagytok a föld sava! Ha a só ízét vesztené, mivel sóznak azután? Semmi ereje nincs többé, másra nem való, minthogy kivessék, és az emberek rajta tapossanak. Ti vagytok a világ világossága. Lehetetlen elrejteni a hegyen épített várost.”
Jn15:2-4,19: „Lemetsz rólam minden vesszőt, mely gyümölcsöt nem terem és megtisztít mindent, mely gyümölcsöt terem, hogy több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok a miatt a beszéd miatt, melyet szóltam hozzátok. Maradjatok bennem, én is bennetek maradok. Miként a vessző nem képes magától gyümölcsöt teremni, csak ha a tőkén marad, úgy ti sem, ha bennem nem maradtok.” „Ha a világból valók volnátok, a világ kedvelné a sajátját, de mert nem vagytok a világból valók, hanem én válogattalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.”
Gal3:26-27,29: „A Krisztus Jézusba vetett hiten keresztül ugyanis mindnyájan Isten fiai vagytok. Ahányan csak a Krisztusba bemerítkeztetek, a Krisztust öltöttétek fel.” „Ha pedig a Krisztuséi vagytok, következőleg Ábrahám magva vagytok, ígéret vonalán örökösök.”
Ef2:19: „Így hát nem vagytok többé jövevények és zsellérek, hanem a szentek polgártársai és Istennek házanépe”
1Pt2:9-10: „Ti ellenben választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy annak erényeit hirdessétek, aki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára elhívott. Ti egykor nem voltatok nép, most Isten népe vagytok, egykor könyörület nélkül éltetek, most könyörületet nyertetek.”
